Az uj nyelvtantetelekrol roviden / Hauber Károly. A személyközi kommunikáció nem nyelvi formái. Próbáltad már a buszon veled szemben ülő emberekről kitalálni, milyen kapcsolatban lehetnek egymással, vagy épp miről beszélgetnek?
Ez nem pusztán játék, tudományos kutatások célozzák az érzelmek kimutatásának mechanizmusait. A kísérletek alátámasztották, hogy léteznek alapvető érzelmek, amelyek felismerése egyetemleges: ilyen a harag, a félelem, az undor, a meglepődés, az öröm és a szomorúság. Ezek szerint létezik egy kommunikációs forma, amely független a nyelvtől – épp ezért hívjuk nem nyelvi kommunikációnak, idegen szóval metakommunikációnak. A „meta” szó görög eredetű, valamin túl, kívül levő dolgokra vonatkozik.
A kommunikáció tényezői és funkciói. Integettél már életedben valakinek?
Vagy kiabáltál át valahová? Esetleg küldtél e-mailt? Ha igen, akkor már többféleképpen kommunikáltál. A magyar nyelvtörténet korszakai és a nyelvemlékek. Mit őrzünk meg és miért éppen azt?
Ezt kérdezzük magunktól, ha régi holmik között kutatunk, vagy csak arra gondolunk, mit írunk vagy fotózunk le magunknak. A Halotti beszéd és könyörgés és az Ómagyar Mária-siralom. Gondolkodtál már azon, hogy mióta létezik irodalom?
És mióta jegyzik le írásos formában a műveket? A legelső lejegyzett mű, a Gilgames eposz bizony már 3500 éves. Magyar nyelvű emlékeink azonban alig 800 évvel ezelőtti időből származnak. Mi is történt, 1000-1200 körül? A magyar nyelvet érő hatások: jövevényszavak, nyelvújítás. Amikor a szülő meghallja, hogy gyermeke csúnyán beszél, rögtön sejti, hogy azt az óvodában vagy az iskolában vette át másoktól.
Egy nép is épp így változtat nyelvén. A nyelvi változás belső és külső hatásokra is bekövetkezik. Ezek jó része a szókészletet érintik. Társadalmi nyelvváltozatok. Biztos jártál már úgy, hogy egy körülötted zajló beszélgetésbe azért nem tudtál belekapcsolódni, mert számodra idegen volt az a nyelvhasználat.
Máskor pedig épp fordítva: nyelvi szempontból is otthon érzed magad egy társalgásban. A társadalom életében különböző szerepeinken keresztül veszünk részt, egy ember egyszerre lehet tanulói, dolgozói és baráti társaság tagja. Ha mindben anyanyelvén beszél is, nem ugyanúgy. Egy nyelv egészét senki sem ismerheti, legfeljebb egy-egy változatát többé-kevésbé. A magyar nyelv hangrendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk. Biztos mondtál már nyelvtörőt, amelynek a lényege az volt, hogy tisztán és szépen ejtsd ki a szavakat.
Ez a helyes beszéd elsajátításában és gyakorlásában segített. A nyelvtörőkön túl itt egy fejtörő: tudod-e, milyen hangokat képzel, és hogyan hatnak ezek egymásra a nyelvhasználat során? A magyar nyelv szófaji rendszere I. Próbáltad már meghatározni, hogy mik a szófajok?
A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő és azonos célra szolgáló szavak csoportjai. Milyen szempontból mondhatod azt, hogy ugyanúgy viselkednek? A magyar nyelv szófaji rendszere II. Idézd fel, hogy mit nevezünk szófajnak!
A szófajok a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő és azonos célra szolgáló szavak osztályai, csoportjai. Mi határozza meg őket? A mondat fogalma és csoportosítása. A mondat meghatározása problémás, mert több szemszögből fogalmazhatod meg.
A hagyományos meghatározás szerint a mondat egy gondolatot fejez ki. De mit tekintünk egy gondolatnak? A logikai meghatározás szerint az alany és az állítmány viszonya valamely a világra vonatkozó állítást fejez ki. Ez akkor probléma, ha nincs predikatív viszony. Például: kedves barátom. A szövegtípusok csoportosítása. Más típusú szövegekkel fogalmazzuk meg a mondanivalónkat otthon, vagy az iskolában. A szóhasználatban, a mondatformálásban és a szövegek felépítésében több tényezőt kell figyelembe vennünk. Mivel egyes kommunikációs helyzetekhez más-más szövegtípusokat rendelhetünk, fontos tudnunk, mi jellemzi a szövegtípusokat, milyen viselkedési szokások kapcsolódnak hozzájuk.
A szöveget létrehozó és a szöveget befogadó fél számára is fontos, hogy ismerjék az egyes szövegtípusokat. Nézzük meg, milyen szövegtípusokat különböztetünk meg! Szóbeli és írásbeli szövegek. A szó elszáll, az írás megmarad - szokták mondani arra utalva, hogy a szóbeli szövegek kevésbé bizonyító erejűek, mint az írásbeliek. Nyilván van ebben valami, de azért nem ez a teljes igazság. A szóbeli szövegek gazdaságosan megalkothatóak, míg az írásbeliek jóval idő-, energia- és eszközigényesebbek. Az aktuális szóbeli közlésekre gyorsan lehet reagálni, az írottakra lassabban. Jelentésbeli kapcsolóelemek (Kohézió I.)
Mi lehet a különbség mondatok halmaza és a szöveg között? A szöveg is mondatok láncolatából áll, amelyeket azonban nem véletlenszerűen rendelünk egymáshoz, hanem tartalmilag és szerkezetileg is összekapcsoljuk őket. Az összetartozást, a kapcsolódást a szövegösszetartó erő, a szövegkohézió biztosítja. A kohézió a kisebb és nagyobb szerkezeti egységek szintjén is hat Egyrészt a szöveg egészére ható erővel, a globális kohézióval, másrészt a szövegegységek, a mondatok láncszerű összekapcsolódásával, a lineáris kohézióval. Most a globális kohézióval fogsz megismerkedni! A globális kohézió a szöveg egészének vagy hosszabb szakaszainak egységét teremti meg tartalmi-jelentésbeli kapcsolóelemekkel. Grammatikai kapcsolóelemek (Kohézió II.) Jó szónok és jó beszéd. A gyerekeket szokás azzal a mondással korholni, hogy „ha a barátaid kútba ugranak, te is utánuk ugrasz?”
Az ember szívesen követ másokat, és úgy tűnik, sok mindenre rá is vehető. Példamutatással is, de csak szavak által is. A szónoklat három lépcsőben valósul meg: anyaggyűjtés és művelődés, elrendezés és szövegírás, végül előadás. Az érvek és az érvelés módszerei. A filmekben sokszor látni, de az életben is megesik, hogy egy erős állításhoz bizonyítékokat követelünk. E nélkül az állítást nem fogadjuk el. A képszerűség stíluseszközei a szépirodalmi szövegekben. Halotti Beszéd és ... - Sutori. 6. A szavak jelentésváltozásának típusai különböző nyelvtörténeti korokban-Sutori. A szavak jelentésvált. nyelvtöri emelt6.
8. A szókincs szerepének jellemzése .... - Sutori.