How to tell fake news from real news. In November 2016, Stanford University researchers made an alarming discovery: across the US, many students can’t tell the difference between a reported news article, a persuasive opinion piece, and a corporate ad.
Trendek a külföldi szakirodalomból: ami a Könyvtári Figyelő 2018/3. számából kimaradt… Álhírek és információs műveltség. A nemzetközi szakirodalom szemlézése alapján válogatta: Szabó Piroska, a Könyvtári Figyelő külföldi folyóirat-figyelő rovatának szerkesztője.
(Az előfizetett folyóiratokban és adatbázisokban található cikkek csak az OSZK épületén belül érhetők el, de kérésre e-mailben elküldjük őket a kszk@oszk.hu (link sends e-mail) e-mail címről.) Az összeállítás anyagában a Humanus adatbázisban lehet böngészni a részadatbázis megjelölésével (most: K 2018/2). Az utóbbi néhány évben az álhírek (fake news) mint a közösségi média kontextusában megvalósuló hírfogyasztás régi-új velejárói számos elemzés tárgyát képezték.
A könyvtáros szakmai etika tükrében óhatatlan volt, hogy a könyvtárosok figyelme is a kérdésre irányuljon (ld. a Library Technology Reports különszámát (külső hivatkozás) vagy az IFLA infografikáját a témában (külső hivatkozás)). Mit tehetnek a könyvtárak az álhírek terjedése ellen? - Goethe-Institut Ungarn. A könyvtárak aligha vannak felkészülve az álhírek elleni harcra, mondják a kritikusok.
Talán valóban túl korán tekintették őket a jelenség elleni védőbástyának. Ám hálózataik keretein belül igenis képesek arra, hogy felvegyék a harcot a manipulált hírekkel szemben. Vegyük például a „Hogyan ismerjük fel az álhíreket” című kis információs táblát. Az IFLA, a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége állította össze, közel 40 nyelvre fordították le, és gyakran emlegetik a könyvtárak új médiakompetenciájának mintapéldájaként. A hiba csak az, hogy lopott. 2018 márciusában megjelent esszéjével, amelyet a „Journal of Librarianship and Information Science” című folyóiratban tett közzé, és amely a „Miért nem tudják felvenni a harcot a könyvtárosok az álhírekkel szemben?” Magyar Könyvszemle. Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 3.szám Vissza a tartalomjegyzékhez LAKATOS ÉVAÁlhírlapírók és a zugsajtó Magyarországon A politikai mozgalmak „cölöpeire” épített sajtótörténetünkben viszonylag kevés szó esik az újságok és folyóiratok kiadásának jogi-, technikai- s főleg anyagi vonatkozásairól, az emberi jóhiszeműséggel való visszaélések olyan jelenségeit pedig, amelyek az álhírlapírással, a szélhámoskodó „újságírókkal” függnek össze, – szemérmes vagy értetlen hallgatás övezi.
Swedish kids to learn computer coding and how to spot fake news in primary school. Sweden has a reputation for being a leading nation in the tech industry, but rather than resting on its laurels, the plan is for kids to be exposed to the nuts and bolts of technology at an earlier age, according to education minister Gustav Fridolin.
"This means Sweden is taking the kind of approach we should have. Sweden should be a country where every kid in school is prepared for working life, and knowledge of programming needs to start early," he told The Local. The changes to the curriculum will apply from July 2018 at the latest. Fridolin added that the skills will not only be useful for those children who go on to have careers in programming, but also elsewhere, as more jobs require competence with computers in the future. "We know that businesses are searching high and low for programmers and more are needed in Sweden. READ ALSO: Sweden needs more games developers, experts warn "There has been some naivety when it comes to the information society. Kamuhírek az iskolában 3. rész: óravázlatok tanároknak. A 2008-ban megnyitott Newseum és a mögötte álló alapítvány fő célja az alapjogok – közte a szólásszabadság és a szabad sajtó – védelme.
A szervezet kihelyezett médiaórái és ingyenes online oktatási platformja, a NewseumED révén tanulók millióit éri el. Az alábbiakban a NewseumED kamuhírekkel kapcsolatos óravázlatai közül válogatok ki három kezdő és egy haladó programot 14-18 évesek részére. Valószínűleg egyik tervet sem érdemes/szabad egy-az-egyben magyarra fordítani, és talán az infrastrukturális feltételek sem adottak mindenhol egy ilyen órához, de ötletet azért adhatnak. Az adaptálás megkönnyítéséhez csatolok néhány háttérolvasmányt korábbi bejegyzéseim közül. Ha te egy olyan középiskolás tanár vagy, aki tantárgyába be tudja építeni a szóban forgó ismeretek fejlesztését, használd bátran a lenti ötleteket. Checkology. AFP Fact Check. Drón program - A kritikai médiaműveltség fejlesztése - Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület.
Drón program – A kritikai médiaműveltség fejlesztése A 2016/2017-es tanévben fejlesztett Drón program a kritikai médiaműveltség fejlesztését célozva, felső tagozatos és középiskolás korosztály számára kínál médiafoglalkozásokat az információs környezet értő, kritikai szemléletű és felelős használatához.
Mire való a kritikai médiaműveltség? Az információs- és médiakörnyezet a digitalizáció hatására jelentősen átalakult, nem pusztán a mennyiségi robbanás miatt, hanem az átláthatóság, kontrollálhatósága, a hitelesség megítélése is megváltozott. A tömegmédia által uralt korábbi médiakörnyezetben újságírók, szerkesztőségek dolgoztak azon, hogy kiszűrjék a hamis híreket, hogy értelmezzék a világban zajló történéseket, segítsenek eligazodni a világban zajló események között. A közösségi média világában ez a korábbi szűrőfunkció kevésbé érvényesül, ezeken a platformokon rengeteg, más felhasználók által megosztott szűretlen információval találkozunk, ami megnehezíti az eligazodást.
Egyesület - Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület. “A médiaélmények befogadása és feldolgozása egy alkotófolyamat, amely magában foglalja a fantáziát, a létkérdéseket és mindennapi témákat.
Ehhez lehetőséget kell biztosítani a reflexióra, ami azt jelenti, hogy a tömegmédia világában zajló élet válik reflektálttá és jobban érthetővé.” (Bachmair, 1996) Céljaink. Checkology. Hogyan tanítsuk a kamuhírek felismerését az iskolában? A kamuhírek nem számítanak új jelenségnek, csak mostanában erősebb az érdeklődés irántuk – meséli a Wirednek Peter Adams, a News Literacy Project nonprofit szervezet egyik vezetője.
Az apropó, amiért az újságíró megkereste őt, a Checkology nevű, kamuhírek felismerését iskolásoknak oktató online platform, amelyet a cikk írásakor körülbelül 6300 tanár használt 947 ezer diák felvilágosításához. A Checkology nemcsak a politikai propagandaanyagok, a véleménycikkek és a kamuhírek elválasztását segíti a valós hírektől, hanem például a márkázott tartalmak és a hírek közötti különbségtételt is, valamint megismerteti a diákokkal a források kezelését, az újságírói etikát és az átláthatóságot. What is the checkology® virtual classroom? It’s never too late to plan for the school year.
Add the checkology® virtual classroom to your lessons today. Hogyan döntsük el, meg akarnak-e vezetni minket a neten? A képzés Claire Wardle, a First Draft vezetőjének – személyes motivációkat is tartalmazó – videójával indul.
Wardle több mint tíz éve tanulmányozza, kutatja és oktatja a közösségi médián keresztüli dezinformációt és a tényellenőrzést, és azt a szenvedélyességet próbálja kurzusában átadni, amellyel ő és csapata közelíti a témát. A képzés első konkrétabb videójában Malachy Browne újságíró mutatja be a képek, videók ellenőrzéséhez használható eszközöket. First Draft News. First Draft News. KIT Hírlevél: * FRISSÍTETT * Álhír, manipuláció, propaganda - és kezelésük (olvasmányajánló) Clone Zone. Átverné ismerőseit a Facebookon? Használja ezt.
Megtévesztő magyar híroldalak listája 2018. A neten van néhány lista a magyar megtévesztő híroldalakról, közülük talán a legismertebb a hvg.hu 2015-ös – és azóta is folyamatosan frissített – gyűjtése. Ezek a listák hasznosak, ha az olvasó meg akarja nézni, hogy egy általa gyanúsnak vélt oldal tevékenysége másoknak is feltűnt-e már. Keveset mondanak viszont magukról a szájtokról: például hogy az adott oldal miért került fel a listára, mit találhat ott az ember, mire érdemes vigyázni.
A kamuhírezős/elfogult/alternatív/stb. oldalak jellemzője, hogy egyes szájtok idővel megszűnnek (vagy mert elfogy a szerző lelkesedése, vagy mert már nem aktuális a cél, amely érdekében létrejött), mások pedig különböző okok miatt (tiltás, facebookos korlátozás, rossz hírnév elől menekülés) új néven vagy új url alatt folytatják tevékenységüket.
Hogyan döntsük el, meg akarnak-e vezetni minket a neten? Hogyan döntsük el, meg akarnak-e vezetni minket a neten? First Draft News. Teszteld magad, bedőlsz-e az álhíreknek! Íme a márciusi hoaxkvíz! Adj választ mindegyik kérdésre, majd nyomd meg a lap alján lévő Beküldöm gombot. Verification Toolbox. SZÁZADVÉG 84 ÁLHÍREK by SZÁZADVÉG. KIT Hírlevél: * FRISSÍTETT * Álhír, manipuláció, propaganda - és kezelésük (olvasmányajánló) Így ismerhetjük fel az álhíreket. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Pirityi Bálintné Czérna Julianna életének 91. évében csendesen elhunyt. Tech - Naprakész gyűjtés készült a Magyarországon pörgő álhíroldalakról. Harc az álhírek ellen – hogyan ismerjük fel? - Európa Pont.
A brit közmédia munkatársai a kamuhírek felismerésére oktatják az iskolásokat. Így ismerhetjük fel az álhíreket. KIT Hírlevél: Álhír, manipuláció, propaganda - és kezelésük (olvasmányajánló) SZÁZADVÉG 84 ÁLHÍREK by SZÁZADVÉG. Álhírvadász. A teszt négy szintből áll. Álhírvadász. Itt a nagy átverős lista: weboldalak, melyeknek soha ne higgyen el semmit.
Fake, hoax, konteó és társaik. Factitious. Álhírvadász. Álhírvadász. Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület - Médiapedagógia, médiaismeret, médiatudatosság szülőknek, tanároknak és gyerekeknek. Mind felelősek vagyunk a hülyeség világhódításáért. Az amerikai elnökválasztási kampányban tucatnyi, 0% valóságtartalmú, hasraütés alapján készült álhír ért el sokkal több emberhez, mint a New York Times vagy a Washington Post komoly munkával készült tényfeltáró riportjai. Mivel hagyományosan utóbbiak szokták a közvéleményt befolyásolni, feltételezhetjük, hogy most előbbiek tették - ez pedig elég ijesztő. Az egész jelenséget egyszerű, sőt, már-már logikus lenne a Facebook nyakába varrni, de valójában ennél kicsit összetettebb a dolog.
Erre világít rá a New York Times esettanulmánya is, ami gyönyörűen megmutatja, hogy a hülyeség világhódításához csak egy eszköz a közösségi média, a probléma forrása mi magunk vagyunk.